zsurlófű:
Rácz Gábor, Rácz-Kotilla Erzsébet, Szabó László Gy. - Gyógynövények ismerete-A fitoterápia és az alternatív medicina alapjai
“Vizelethajtó és gyenge fertőtlenítő hatásuk miatt a vesekőképződésre hajlamos egyének rendszeresen, a hosszabb időn keresztül visszatérő húgyhólyaggyulladásban szenvedő betegek pedig az első tünetek megjelenésekor napokon keresztül fogyaszthatják. Köszvényes ízületi gyulladásban (arthritis urica), nem gyulladásos ízületi betegségben (arthrosis) is ajánlották.„
Bernáth Jenő - Vadon termő és termesztett gyógynövények
“Hagyományos felhasználása a görög, római korra nyúlik vissza. A 17. században vérzések megállítására, fekély, bőrsérülések gyógyítására használták. Vesekő eltávolítására is ajánlották. Külsőleg fürdő vagy borogatás formájában ízületi bántalmak kezelésére használják. Háziállatoknál, főleg lovaknál, a sok zsurlót tartalmazó széna mérgező. Vizelethajtó, főleg visszatérő húgyhajtó húgyhólyag-gyulladásban, vesekőképződés gátlására (E- és WHO-Monográfia). Javallt köszvényeseknek is. Vizenyő (ödéma) esetében akkor használható, ha az sérülések következtében lépett fel. Ellenjavallt szív- és veseelégtelenségben.„
Csupor Dezső, Szendrei Kámán - Gyógynövénytár-Útmutató a korszerű gyógynövény-alkalmazáshoz
“A mezei zsurlót korábban húgyúti panaszok, tuberkolózis, menstruációs panaszok kezelésére használták, jelenleg tradicionálisan teakeverékekben diuretikumként alkalmazzák. Külsőleg egyes bőrbetegségek, nehezen gyógyuló sebek kezelésére használják. A zsurló enyhe diuretikum, belsőleg az alsó húgyúti rendszer bakteriális és gyulladásos megbetegedéseiben és vesekő esetén alkalmazzák. Húgyúti fertőzés esetén a kezelés hatásosságát fokozza a magas folyadékbevitel (legalább 2 liter víz naponta). Nemkívánatos hatások, ellenjavallatok nem ismertek, de gyengült szív- és vesefunkció esetén alkalmazása ellenjavallt. A magzatra kifejtett hatását állatkísérletekben nem vizsgálták, de az eddigi humán tapasztalatok alapján ártalmatlannak tűnik. Szoptatás idején biztonságosan alkalmazható.„
|